Konrád Tamás új lemeze fényévekkel az előző előtt jár. Nemcsak szimpla hegedűjét cserélte le kétnyakas üveg-violinra – mely a keresztségben a Szűz nevet kapta, de hangzásvilágában is tetten érhető a korábban meg nem értett művész ütemes fejlődése; a remekbeszabott pisztolylövés-effektusok precíz elhelyezése, valamint a négynegyed újrafelfedezése. A zenész komoly magánéleti krízisei és örömtelt pillanatai által ihletve olyan hangzóanyag született tehát, mely nemcsak a hegedű-popot, hanem az egész poszt-klasszikus szcénát is új dimenziók felé röpíti.
A tarka érzelmek mellett jól megférnek azok az újragondolások – itt szándékosan nem használom a feldolgozás szót, melyeknek olyan slágerek adnak termő táptalajt, mint a Mamma Maria, vagy Robert Palmer Addicted to Love-ja.
A Nemzeti Hangverseny-Komplexum Titántermében tartott három órás élő-koncert is bizonyítja, ez a Konrád Tamás öblösebb, érettebb korábbi önmagánál.
Utolsó kommentek