Tibi, hosszú gyaloglás után végre az égigérő hengerpaszulyhoz jutott. Az a folyosószerű, fedetlen szoba legvégében állt. Az ég felé igyekvő/szökkenő, élettelen test szögegyenesen – önjelölt kalapácsnokok által meg nem görbített szög az persze – rohant a felhők…
Utolsó kommentek